CfV

Valahol az egyetem alatt kezdődött a lustaság azt hiszem. Az ált. isk-ban és gimiben még nagyon mentek a suli utáni elfoglaltságok, de Pesten mág valahogy nem sikerült rendesen beiktatni. Szolnokon még voltam az általános suli alatt vívni, majd utána táncolni is, volt rendszeres edzés. Pesten a tanulás mellett mindez elmaradt. Illetve, japán utam után, mikor megörököltem Norbi Nike futócipőjét, és elindult ez a jogging őrület (jelzem "before it was cool"), én is nekiálltam. Koránt sem oly sikeresen mint tesó, de a hétvégéken otthon a Tisza parton, vagy Pesten a Margit Szigeten próbáltam nagyjából rendszeresen elmenni. Sajnos ez maximum heti 1-et jelentett. Télen pedig természetesen elmaradt mindez, és minden tavasszal, a jobb idő beköszönte után, újra kellett építeni az a kis kondit is ami volt. Első 2 évben legalább még volt tesi óránk az egyetemen, akkor ugyan nagyon utáltuk, de azt kell modnjam visszasírtam utólag. Teljesen németben maradt el a mozgás, az új meló, nyelv, ország terhelése alatt nem igazán volt hangulatom semmihez. Miután a nagyja lement, azért a futásnak újra nekiálltam, de maradt a rendszertelenség. Volt egy kis fellángolás a fegyencedzés irányába is, de én rendkívül nehéznek tartom csak így egyedül fenntartani a motivációt és felügyelet nélkül minőségi edzést csinálni.

Bécsbe költözésem hasonlóan megbolygatta az életem, lakásépítés, új meló, stb., de ekkor már tényleg kezdett nagyon nőni "Alex" a sörpocak, és el voltam szánva, hogy valaminek nekiállok. Tudom, hogy az is kifogás csak, hogy rendszertelen az ember az élete, de azért van abban is valami, hogy ha még nincs valami megszokott sport amit csinál az ember, és közben nagy változások vannak, még nem tiszta milyen a meló, még nem állt be egyszerűen az egyensúlyi állapot, nagyon nehéz ezzel foglalkozni. Mindegy is, egyszer amikor otthon voltam, elkisértem a Kedvest egy fitneszsstúdióba (amit én kb. "utáltam" és nem tudtam elképzelni, hogy iylen helyre menjek) egy TRX órára és nagyon bejött.

Ilyesmit kerestem itt Bécsben is, de nem találtam megfelelőt. Nagyon vonzóan olcsóak a FittINN és McFIT típusú helyek, van is TRX, de nincs vezetett edzés. Ha van is, nagyon rövid, extra pénz, fos időpont. Nem iganán szimpi az sem, hogy rögtön egy évre el kell köteleződni. Ennek ellenére elgondolkodtam rajta, mert futni simán lehet, jó a hangulat, időjárásfüggetlen és előbb utóbb a többi gépet is tuti megismeri az ember. Vannak ilyen edzéstervek is elvielg amiket lehet követni, szóval nem reménytelen de azért tovább kerestem. Végül egy Crossfit oldalra bukkantam ami nagyon megtetszett. Sokaktól hallottam már amúgy is, hogy jó, ezért feladtam tisztán TRX edzés terveim és gondoltam kipróbálom.

Nekem bejött a weboldal és az volt az érzésem, hogy profik. Mondjuk rémesen drágák. Egy alkalommal el lehet menni egy próbaórára, ami csak speciálisan az ilyen kezdőknek van, kicsit mesélnek róla, hogy mi is a Xfit, és van utána egy edzés is. Mondjuk utóbbi nekem, aki nulla állóképességgel a kanapéról mentem elég hányingeres lett a végére. Ha szimpatikus volt (és kinek ne lenne szimpatikus ha szétszivatják és menni alig tud) be lehet iratkozni egy 3 hetes intenzív bevezető kurzusra. Heti 3 alkalom, ugyancsak speciálisan a kezdőknek. Szerintem nagyon jó az ötlet, ugyan nehéz volt emgoldani a heti 3 alkalmat és nagyon megterhelő is volt, de azoknak akik ilyesmit még nem csináltak rendkívül hasznos. Megtanítanak egy pár alap mozdulatot, ami rengeteget segít később, a "sima" edzéseken, hogy nem teljesen analfabéta az ember.

Neten bejelentkezős rendszer van a rendes órákra, ami nekem extra jól jön, mert bármikor lehet kvázi menni, csak annyi a megkötés nálam, hogy heti 2x mehetek, az időpontokat szépen passzintani lehet az ügyeletekhez, melóhoz, egyéb programokhoz. Szeptemberben voltam tavaly a bevezető kurzuson, és azóta, nagyjából sikerül is tartani a heti 2 edzést, ami nálam ilyen távon egy csoda. Sosem gondoltam volna, hogy egy iylen stúdiós dolog bejöhet, de nagyon élvezem. Szerintem sokat használ, Alex is eltűnőben van, továbbá elsősorban jobban érzem magam, jobb a közérzetem, hogy fel tudok jönni a lépcsőn a metróból és van valami kis alap állóképességem.


Az elején exponenciális a fejlődés, az nagyon király, midnen alkalommal új rekord, új mozdulatsorok. Később azért kicsit elmúlik ez, ugyanakkor, sunyin, észrevehetetlenül, beleszeret az ember és azt vettem észre, újabban jobban küzdök mint az elején. Sajnos egy idő után elér az ember egy fajta plafont és tényleg belassul minden. A heti két edzés király, de amennyire érdekes és jó a változó WOD minden alkalommal, annyira limitáló is. Például mikor az ember belejön egy kicsit az ugrálókötelezésbe, de a double unders még nem megy, akkor azt gyakorolni kell. Nem lehetetlen az de gyakorolni kell. Amennyiben viszont midnez csak másfél havonta jön elő egy wod-ban akkor sosem fog menni. Jó ötletnek tűnt, hogy egy-egy iylen célt kitűz magának az ember, és egyszerűen 10p-el korábban megy minden alkalommal, és kigyakorolja. De simán ezen a heti két edzésen sosem fogom megtanulni szerintem. Iylen ez, semmi sem lehet tökéletes, midnenesetre egyelőre nagyon tetszik a Xfit és nagyon örülök, hogy találtam.