Donnerstag, 4. Juli 2013

Phase Gelb

Kicsit régen irtam. Benne van az is, hogy kicsit jobban beleszokom lassan az itteni életbe, kevesebb a sokk és az újdonság. Meg megint hétvégés aztán éjszakás ügyeletem volt és olyankor kevés motivációja van az embernek irogatni.

Sajna azóta nem műthettem egyedul, bár a szabad hetemen amikor nem én voltam felelős az osztályért segitgethettem és csavarozgathattam meg csomózgathattam meg varrhattam szal nem volt rossz. Biztos irtam már de összehasonlithatatlanul kellemes és nyugodt a meló ha csak besegit az ember. A hetvegen hal istennek nem volt sok beteg az osztalyon bar nehanyan problemasak voltak. Az pl. tökre tipikus, hogy amikor csináljuk ezt a szuris terápiát a hátfájósoknak akkor hetfon jönnek és péntekig maradnak, de pénteken midnenki kiakad h jaj de neki tökre fajdalmai vannak és ne akarjuk már kitenni. Persze egesz heten azt mondta h egyre jobban erzi magat es h segitenek a szurik. Na most akkor mivan? Ezert nekem kellet tszombaton "kidobni" mindenkit... Az surgősségi felvételen is hozták a formájukat, mindenki 3-5 nappal korábban esett el és azóta vannak fájdalmai de szombat délután jön... Persze tudom, hogy betegként másképp éli meg ezt az ember és ő nem érzékeli, hogy a hétvége és az este 10 óra milyen az ügyeletben lévő egészségügyis csapatnak de akkor is. Azért voltak jó fejek, meg sikerült egy 2.5 centis szalkat kivágni valakiből meg volt egy itt dolgozó aki kiderült, hogy magyar, szóval volt pozitiv is. A hétfő éjszaka alvás nélkül telt, folyamatosan jött valaki, a kedd/szerda nyugisabb volt, éjfél/egy óráig általában mindig van meló de utána lehetett pihenni. Tegnap este az egyik osztályon volt egy beteg mellkasi fájdalmakkal meg EKG elváltozásokkal és labor eltérésekkel, tökre megcsapott a belgyógyászat szépségének szele. Annyira más stilusú de megvan a szépsége és teljesen kimarad egy két dolog a munkából (lásd. EKG) igy a traumás sebészeten. Nem csinálnám szerintem hosszú távon olyan szivesen mint a sebészetet de igy most kellemes volt újra beleszagolni.

Volt még a múltkor elmaradt sokktalanitó (ahol a súlyos, többszörösen sérült, sokkos állapotban lévő betegeket fogadják) training, hát az angyon buli volt. Van ténylegesen ilyen protokoll mait követni kell, szinekkel jelölt időintervallumok, hogy mit ekll vizsgaálni és minek kell megtörténnie. Katonás renddel kell parancsot adni és a többiekkel kapcsolatot tartani, ha hallottad akkor visszajelezni, h vetted. Mindez, hogy elkerüljük a teljesen extra és súlyos helyzetben a káoszt. Nehéz, mert sietsz és elfelejtesz dolgokat pedig tök jó terved volt még 2 perccel ezelőtt, hogy mit kéne csinálni. Jelzem meglepően komoylan vették , volt több főorvos, minden szakiranybol (anesztesek, sebészek, nővérek, radiológusok) többen jöttek, minde cucc ott volt, felhazsnálható volt, nem spóroltak semmin. Előre megtervezett két eset volt, élő "próbababával" akiket kisminkeltek, keerstek röntgen képet, hogy megnézhesd a leletet, egy szó mint száz profi volt és midnen volt. Szerintem nagyon hasznos volt, gyakorlatias volt ahoygan annak lennie kell. A végén megbeszéltük mi volt jó, mi javitható, de tényleg nem volt vizsga feeling. És nagyon érdekes problémák merültek fel maikre enm is számitottam. Mostmár van igy egy képem, hogy hogy is megy ez. Hasonló persze nagyon mint mikor a surgős operáció volt a közlekedési balesetnél ahol egyik kései ügyeletem alatt voltam, félelmetes kicsit.

Visszakaptam a biztositos cuccaim a fizuval ez dicséretes. Még lógok a betegbiztositós possztal, még egy papir kéne elvielg meg el akarok egyszer menni dokihoz is mert elfogy a lencsém, kivancsi leszek hogy megy és utána ráveszem magam, hogy leirjam az egészet. Szal most többet kaptam mint eddig, de mult honapban minuszig sikerült költeni magam azzal, hogy egyszerre levontak 3 havi betegbiztositast, stb. Rögtön neki is álltam elverni, fennállt a veszélye, hogy a 28-adikán megjött fizu elsejére már nem lesz meg...

Most viszont van jópár esemény amit már lehet nagyon várni! Mindjárt meglátogatnak és tervezhetem a sok programot ide meg Stuttgartba és kapok meglepit állitólag, szóval be vagyok sózva már. Jövő héten még dolgozom 3 kemény napot, valószinuleg teljesen elkalandozva már és utána jön a szabi pár napja. Aztán Augusztus elején megyünk tesóval szinházba a nagyon szeretett musical darabunkra. Tesó látta Pesten magyarul, én még sosem élőben, hát most megnézzük egy kis Berlini városnézéssel megfűszerezve egy hétvége során. Végül augusztus közepe fele hazalátogatok megint egy esküvőre, meg úgy amúgy is. Szóval nem fogok utankozni, remélem az ügyeleti beosztás is sikerül oylanra, hogy minden klappol, már leadtam a kivánságaim. Szabadidőmben futni is voltam már párszor, nagyon szép ez a város, teljesen erre van kitalálva. Sajna nem midnig érzem az erőt és sosem fogom beérni Landy-t (nem tudom hogy csinálja, hogy iylen gyakran megy) meg tesót de próbálkozom.

Keine Kommentare:

Kommentar veröffentlichen