Posts mit dem Label edzés werden angezeigt. Alle Posts anzeigen
Posts mit dem Label edzés werden angezeigt. Alle Posts anzeigen

Sonntag, 3. Juli 2016

CfV


Valahol az egyetem alatt kezdődött a lustaság azt hiszem. Az ált. isk-ban és gimiben még nagyon mentek a suli utáni elfoglaltságok, de Pesten mág valahogy nem sikerült rendesen beiktatni. Szolnokon még voltam az általános suli alatt vívni, majd utána táncolni is, volt rendszeres edzés. Pesten a tanulás mellett mindez elmaradt. Illetve, japán utam után, mikor megörököltem Norbi Nike futócipőjét, és elindult ez a jogging őrület (jelzem "before it was cool"), én is nekiálltam. Koránt sem oly sikeresen mint tesó, de a hétvégéken otthon a Tisza parton, vagy Pesten a Margit Szigeten próbáltam nagyjából rendszeresen elmenni. Sajnos ez maximum heti 1-et jelentett. Télen pedig természetesen elmaradt mindez, és minden tavasszal, a jobb idő beköszönte után, újra kellett építeni az a kis kondit is ami volt. Első 2 évben legalább még volt tesi óránk az egyetemen, akkor ugyan nagyon utáltuk, de azt kell modnjam visszasírtam utólag. Teljesen németben maradt el a mozgás, az új meló, nyelv, ország terhelése alatt nem igazán volt hangulatom semmihez. Miután a nagyja lement, azért a futásnak újra nekiálltam, de maradt a rendszertelenség. Volt egy kis fellángolás a fegyencedzés irányába is, de én rendkívül nehéznek tartom csak így egyedül fenntartani a motivációt és felügyelet nélkül minőségi edzést csinálni.

Bécsbe költözésem hasonlóan megbolygatta az életem, lakásépítés, új meló, stb., de ekkor már tényleg kezdett nagyon nőni "Alex" a sörpocak, és el voltam szánva, hogy valaminek nekiállok. Tudom, hogy az is kifogás csak, hogy rendszertelen az ember az élete, de azért van abban is valami, hogy ha még nincs valami megszokott sport amit csinál az ember, és közben nagy változások vannak, még nem tiszta milyen a meló, még nem állt be egyszerűen az egyensúlyi állapot, nagyon nehéz ezzel foglalkozni. Mindegy is, egyszer amikor otthon voltam, elkisértem a Kedvest egy fitneszsstúdióba (amit én kb. "utáltam" és nem tudtam elképzelni, hogy iylen helyre menjek) egy TRX órára és nagyon bejött.

Ilyesmit kerestem itt Bécsben is, de nem találtam megfelelőt. Nagyon vonzóan olcsóak a FittINN és McFIT típusú helyek, van is TRX, de nincs vezetett edzés. Ha van is, nagyon rövid, extra pénz, fos időpont. Nem iganán szimpi az sem, hogy rögtön egy évre el kell köteleződni. Ennek ellenére elgondolkodtam rajta, mert futni simán lehet, jó a hangulat, időjárásfüggetlen és előbb utóbb a többi gépet is tuti megismeri az ember. Vannak ilyen edzéstervek is elvielg amiket lehet követni, szóval nem reménytelen de azért tovább kerestem. Végül egy Crossfit oldalra bukkantam ami nagyon megtetszett. Sokaktól hallottam már amúgy is, hogy jó, ezért feladtam tisztán TRX edzés terveim és gondoltam kipróbálom.

Nekem bejött a weboldal és az volt az érzésem, hogy profik. Mondjuk rémesen drágák. Egy alkalommal el lehet menni egy próbaórára, ami csak speciálisan az ilyen kezdőknek van, kicsit mesélnek róla, hogy mi is a Xfit, és van utána egy edzés is. Mondjuk utóbbi nekem, aki nulla állóképességgel a kanapéról mentem elég hányingeres lett a végére. Ha szimpatikus volt (és kinek ne lenne szimpatikus ha szétszivatják és menni alig tud) be lehet iratkozni egy 3 hetes intenzív bevezető kurzusra. Heti 3 alkalom, ugyancsak speciálisan a kezdőknek. Szerintem nagyon jó az ötlet, ugyan nehéz volt emgoldani a heti 3 alkalmat és nagyon megterhelő is volt, de azoknak akik ilyesmit még nem csináltak rendkívül hasznos. Megtanítanak egy pár alap mozdulatot, ami rengeteget segít később, a "sima" edzéseken, hogy nem teljesen analfabéta az ember.

Neten bejelentkezős rendszer van a rendes órákra, ami nekem extra jól jön, mert bármikor lehet kvázi menni, csak annyi a megkötés nálam, hogy heti 2x mehetek, az időpontokat szépen passzintani lehet az ügyeletekhez, melóhoz, egyéb programokhoz. Szeptemberben voltam tavaly a bevezető kurzuson, és azóta, nagyjából sikerül is tartani a heti 2 edzést, ami nálam ilyen távon egy csoda. Sosem gondoltam volna, hogy egy iylen stúdiós dolog bejöhet, de nagyon élvezem. Szerintem sokat használ, Alex is eltűnőben van, továbbá elsősorban jobban érzem magam, jobb a közérzetem, hogy fel tudok jönni a lépcsőn a metróból és van valami kis alap állóképességem.


Az elején exponenciális a fejlődés, az nagyon király, midnen alkalommal új rekord, új mozdulatsorok. Később azért kicsit elmúlik ez, ugyanakkor, sunyin, észrevehetetlenül, beleszeret az ember és azt vettem észre, újabban jobban küzdök mint az elején. Sajnos egy idő után elér az ember egy fajta plafont és tényleg belassul minden. A heti két edzés király, de amennyire érdekes és jó a változó WOD minden alkalommal, annyira limitáló is. Például mikor az ember belejön egy kicsit az ugrálókötelezésbe, de a double unders még nem megy, akkor azt gyakorolni kell. Nem lehetetlen az de gyakorolni kell. Amennyiben viszont midnez csak másfél havonta jön elő egy wod-ban akkor sosem fog menni. Jó ötletnek tűnt, hogy egy-egy iylen célt kitűz magának az ember, és egyszerűen 10p-el korábban megy minden alkalommal, és kigyakorolja. De simán ezen a heti két edzésen sosem fogom megtanulni szerintem. Iylen ez, semmi sem lehet tökéletes, midnenesetre egyelőre nagyon tetszik a Xfit és nagyon örülök, hogy találtam.

Sonntag, 16. Juni 2013

Menjünk még egy kört! (Nem)

Fantasztikusan fos heten vagyok túl. Megint megkaptam ugye a nemes feladatot, hogy az osztályon tevékenykedjek. Ezen a héten egy lélek annyi sem fordult meg az osztályon a rezidens kollégák közül. A főorvosok rendesek voltak, majdnem minden nap jött valaki és minimum egy "tábla vizit" volt, meg többnyire lehetett kérdezni is. De azért végül mindig az lett a végeredmény, hogy azért nekem kell megoldani/megirni/felhivni/elintézni/stb. Szóval ez egy emberre sok, minden nap simán 6 és 8 között jöttem haza. Nekem ez már sok ebben a stresszben. A másik új kolléga a másik osztályt vitte a plusz pár privát beteggel egy másik osztályon, ugyancsak egyedül, hasonlóan kellemes élményekkel. De túléltük ez a fontos. Voltak persze izgi dolgok is, megint csinálhattam a szuris terápiát ha sikerült megszervezni, meg kicsit a nővérekkel is sikerült jobba lenni, nemhiába nincs is jobb csapatépité mint ha közösen szivunk. Braun doki is jófej volt, mint mindig segitett sokat, meg beszélgettünk is. Kár, hogy nemsokára elmegy. Biztosra veszem, hogy belül nagyon röhög mikor olvassa a zárókat amiket irok, mindig kijavitja a nyelvtani hibáimat is. Ami emúgy kafa mert legalább rámragad valami. Sajna nem éppen ir szépen - lásd. mellékelt ábra - szóval nagyon figyelni kell mit mond mert elolvasni a hozzáfűznivalóit nem épp könnyű feladat. 

Még pénteken a meló után agyilag zokniként f7 fele nekiálltam futni. Mesélték már, hogy van ez a "Vadászház" nevű hotel és ott nagyon jót lehet futni. Nosza nekivágtam, ügyesebbek kibuszoznak odáig de gondoltam költ a fene ilyenre odafutok nem gáz. De gáz. Az a baj, hogy Esslingen a völgyben van és fel kell mászni a hegyre. De igy kilométereken át és 30 fok simán van. Na hát én ebbe belehalok. Ráadásul gondoltam a legrövidebb kis utat választom, de az nem emrült fel tervezésnél, hogy ha ugyan azt a szintkülönbséget rövidebb úton teszem meg akkor ... Hát igen. Cserébe nagyon nagyon szép a táj amire rálátni és utána az igazi erdőben futni nagyon kafa. Csak eltévedtem. Szóval jó nagyot sikerült igy futni. Én csodálkoztam a legjobban, hogy kibirtam. Mindenesetre nagyon kellemes volt a sok stressz és pszichikai terhelés után kiüriteni a fejemet és csak futni. Az új szerelésem is bevált, mostmár megoldottam, hogy hova tegyem a telefont miközben futok (nincs a rövidnacin zseb de a pólón van). 

Alex és elfelejtettemaszlováklánynevét. 
Ioannis és Friedrich
Amúgy a hétvége a pihenésé, vettem "sört", főztem itt elsőre, igazán kafa rántotta lett, midnent beletettem amim csak volt. Sőt nem hittem benne de végül meg is ettem az egészet. Aludni is sikerült végre rendesen, segitett a futás is. Nem keltem fel 5:20-kor mint szoktam és végre nem álmodtam azt h dolgozom. Az a legdurvább mikor álmomban is az megy mint napközben, és úgy keleh mintha semmit nem laudtam volna. Tegnap este a túlélés örömére elmentünk inni a kollégákkal is. Semmi extra sima sörözés mégis nagyon jól esett, kell épiteni a kapcsolatokat. Külön kafa volt, hogy végre angolul ment a beszélgetés, mivel a lányok még nem annyira biztosak a némettel. Hiányzott. Amúgy nem tudom mennyi volt az esélye de, természetesen pár kör után, egyszer csak az egyik barátnő megemliti, hogy az a csávó ott nagyon néz minket. Fordulunk és hát nem pont a Prof nézeget minket a kedves feleségével? Kicsit lepődtünk meg. Családias ez a város. 

Sonntag, 7. April 2013

Hatótávolság

Sürgősségi
Command Centre
Kicsit kevesebb az újdonság, kicsit kevésbé felek a napi törtenesektol. A heten alig lattam mondjuk beteget, altalaban a mutoben voltam raadasul csodas csipo muteteknel ahol masodasszisztalni kell, ez egyenlo azzal, hogy az ember az asztal ellenkezo oldalan all mint ahol a mutet tortenik es tartja a kampot es a beteg labat kelloen kitekert poziciokban. Nem kifejezetten izgi mert nem latok semmit szinte ami tortenik, de ketsegtelen, hogy nem igazan kivitelezheto a mutet kettecsken szoval igy jartam. Penteken jobb volt, ismet a fonokkel csinaltuk a kismuteteket, mostmar vagtem, mi is a feladatom, ugyan minosegileg meg elegge kerdeses a produktumom azert vegül is meg lett minden OP-Protokoll irva. Mar epp keszültem a hetvegere, hohy majd mosok, takaritok, lazulok, amikor pentek este megcsörrent a telefon es kerdezte a magyar kollega, hogy "Na Töki akkor melyik nap jössz be velem ügyelni, hogy gyakoroljad mert mindjart neked kell egyedül." Igazabol tök jo fej, igy latok talan par dolgot mielott jon a melyviz, raadasul igy magatol szolt. Ennek alapjan tegnap reggel 7-tol este fel 8-ig sikerült idebenn tolni az ingyenmunkat, ma mar azert delutan hazajöttem tulzasba vinni sem érdemes a dolgot. Korantsem 100 %-os az idokihasznalasom persze, sokszor cask bambulok es nezem ahogy dolgoznak, de az is segit. Azert aktivan is beszallok ha lehet persze, gyakorolni kell ugyebar a verveteleket/branülöket levenni/betenni, irtam par ambulans lapot, kicsit segitettem mutoben es a legjobb, hogy összevarrtam egy neni szajat belul aki elesett. Vegülis barmi kicsi ramragad annyival is egyszerubb lesz következo heten. Mák, hogy még szombaton fel kellett vennem a telefont a doki helyett és pont a főnök kereste volna, meglepodott hogy en vettem fel, remelhetoleg orul hogy ilyen szorgalmas uj munkaereje van. Pár kepet ma csinaltam amikor épp nyugi volt az ambulancián ilyen.
Vizsgáló
Sebellátó








Kaptam valami levelet valahonnan ami ajanlott, ilyen meno sarga atvevo szelvenyt talaltam a postaladaban, szerintem igazan kulturaltan nez ki, es meg kitöltve is ertelmesen van. Alapertelmezetten szerepel rajra egy rublika amivel meghatalmazast lehet adni valakinek, hogy felvegye, ezt peldaul különösen jo ötletnek tartom.









Nem csak a mutoben edzek nagyon, hanem probalom tartani a fegyenc edzest is, ugy tunik jol bevalt a szemelyre szabott program amit gyartottam magamnak, en mintha latnek valtozast. Kicsit nehez midnen nap ravenni magam, de az eredmenyekre gondolva azert megyeget, a heti 6 edzes viszont ugy nez ki nem fog menni. Azt vettem eszre, hogy tudom csinalni 1-2 hetig de utana valahogy osszegyulik a faradtsag es kell kicsit pihenni. A mindennapok összevisszasagaban szerintem atallok a heti 4-re, az kello flexibilitast ad a napok szervezeseben is, es van idom, hogy ujra osszeszedjem magam. Ezek a fontos dolgok, mert nem is egy-egy edzes megcsinalasa nehez kulonosen, hanem a kitartas, hogy hosszu tavon is sikeruljon. Erdekes, hogy pont nemsokkal a fegyencedzes megtalalasa utan (ami nekem külön kiraly mert pont a szamomra problemas dolgokat veszi ki a "gyuras"-bol) sikerult a Fitocracy-ra is rabukkanni ami regneteget segit nekem. Nemreg elkeszult a tudasbank is hozza erdekes infokkal, ahol olvaszam ezt a cikket arrol, hogy ez a program kulonosen a "geek"-eknek kiraly, es tokre egyet tudok erteni. Imadom amikor latom leirva, hogy mit csinaltam, tudom vezetni valahol, persze lehet ezt egy fuzetben is de nekem kell a design meg a statisztika meg a szintlepegetes meg a minden mas.

Jo is, hogy van mert lefoglal kicsit, azert en alapvetoen lassan ismerkedem es egyetlen haverom sincs meg itt szoval nincs tulzsufolva a programom sorozesekkel, mozikkal, setakkal stb. Sokat chatelek es Skypeolok cserebe az otthon maradt Kedvessel, ami egyik oldalrol nagyon kiraly, mert egyszeruen lehet tartani a kapcsolatot, masik oldalrol viszont lassuk be nagyon messze van az igazi talalkozastol. Fel kell talalni erre a spanyol viaszt es epiteni egy teleportalos gepet mert bar nagyon romantikus a dolog eleg nehez a mindennapok soran. Ennek oromere ha kapok vegre penzt, aminek ideje lenne (papir meg nem jott meg es az szamit), jov honap elejen hazamegyek hetvegezni. Mar most latom/felek, hogy hiperursebesseggel fog eltelni, de cserebe tutibiztos marhajo lesz. Ugy erzem magam mint a Davy Jones meg aztan Mr. Turner a PotC-ban....