Dreams

Az ünnepek alatt kivételesen nagyon élveztem, hogy gyűjthettem ajándékokat a családnak, főleg, hogy ez alkalommal, rendesen postán el is küldhettem őket, hiszen a Kedves meglátogatott és életemben először nem otthon ünnepeltem a karácsonyt. Szeritnem nagyon kis élvezetes volt, volt menő fánk és midnent beosztottunk, megdumáltunk, hogy jó legyen. Volt kaja, pia, díszítgetés, összességében igazán jól telt. Olyan jól, hogy természetesen nem is írtam blogot, mert volt jobb program. Utána sem írtam blogot mivel jött a szokásos szilveszteri ügyeleti blokk rengeteg szívással. Aztán amint vége lett a sok ügyeletnek mentem is haza, majdnem egy hónapra. Közben mondjuk egy hét csapatos síelés is volt, ami szerintem jól sikerült, a csapat mindig változik kicsit de szerintem elégedettek lehetünk, mind a pályák, mind a lakhely is nagyon minőségiek és nekünk valók voltak. Amint visszaértem megint meló és ügyeletek jöttek természetesen.

Az igazi, kis életemet jobban felkavaró események csak pár hete indultak be. Míg otthon voltam is folyamatosan nézegettem az állásokat Bécs környékén és talán írtam talán nem kacérkodtam már korábban is a szakirányváltás gondolatával. Megláttam a telelés vége felé több aneszteziológusi állást a Bécsi egyetemi klinikán és tekintve, hogy ez a terület mindig is tetszett, csak félelmetesnek tartottam a sok gyóygszer és intenzívterápia és sürgősségi dolgok miatt, végül mégis beadtam a jelentkezést. Meglepő sebességgel, egy hét alatt válaszoltak is egy hétfői napon, hogy csütörtökön akkor tudnék e menni interjúzni. Éppen jól jöt tki mert az ügyeleti blokkok miatt volt kis szabadidőm, tehár kaptam az alkalmon és gyorsba összeraktunk a Kedvessel egy Bécsi kirándulást. Nagyon rendesek, pozitívak, pontosak! voltak és abszolút az jött le, hogy benne vannak a dolgoban csak érdeklődjem meg mi kell ahhoz, hogy ausztriában tudjak dolgozni és mikor tudnék kezdeni. Pénteken körbetelefonáltam és írtam nekik, hétfőn már jött is a válasz, hogy akkor június egytől fel tudnák ajánlani a helyet. Nagyon várom a dolgot, szeritnem ritka izgalmas, persze előről kell kezdeni egy kicsit a szakmai részt, pont mikor nyugisabb lett volna már, de ez kihívás és főleg tényleg érdekes is. Ha nagyon nem jön be még visszamehetek sebészkedni, őgy is kell némi intenzíves tapasztalat, pl. a képződéshez. A kórház amúgy hatalmas nagy, az eljese mint egy bevásárlóközpont, postával, spar-ral, sőr még Starbucks is van. Tekintve, hogy egyetemi klinika kutatnak is rendesen, meg is lett villantva, hogy nekiállhatok a PhD-mnak.

Most van pár hónapom elintézni a rettentő mennyiségű adminisztratív feladatot, 3 országban. És amekkora kis mocskok mehetek nyelvvizsgázni, mert még nem voltam elégszer. De 3 év német nyelvű orvoskodás után tekintenek el tőle, nekem meg kettő van. Csodás. Mindenesetre már kp. veterán vagyok, mind nyelvvizsgázásból, mind adminiszrációs vackokból, szóval ezen nem múlik. Életemben először fel is mondtam ma. Már vettem egy könyvet is az amazonról, 3 nap alatt megjött, olvasom ezerrel, hiszen azt mondták kb. két hónapom lesz megtáltosodni és utána húzhatok egyedül altatni... Szép lesz.

Vajon most le kéne cserélni a hátteret!?

Kitzbühel

Szabad hétvégémen nekiveselkedtem a videógyártásnak, ennek eredméyneképp íme a munkahelyes sielésünk, amiről már itt írtam. Videógyártási képesságeim azóta sem lettek sokkal kifinomultabbak, de egy új programmal, a VideoSpin-nel, legalább lehetett szöveget, stb. alátenni, ez dícséretes.

My OR!

Még jó, hogy legalább azt elmondhatom, hogy írtam már ebben az évben. Sajna ebben magam sem voltam biztos míg meg enm néztem. Történnek persze dolgok, csak én minimum már nem érzem őket annyira speciálisnak, ha van időm lusta vagyok írni ha nincs pedig nincs. De a blog marad és fontos és legyen és írok ha nem hamar akkor későn!

Timi a jégcsappal

Voltam sokat otthon februárban, egy hétig lébecoltam anyuméknál, aztán pedig elmentünk síelni végre megint a régi bandával ahogy azt kell. Volt vagy 2 év amikor nem jött össze ezért különösen örültem, hogy mindenki időt tudott szakítani rá. Az odaút katasztrofális volt, soha ennyit nem utaztunk még francia síterepre, a legjobb pedig az volt amikor lerobbant a busz kb 2 megállóval a szállás előtt, nekünk semmi infó miért. Kiderült, hogy hólánc kéne de a 100%-ig kompetens buszsofőrök nem tudták felrakni. A teljes busz egy heti cuccal és sífelszereléssel a járat buszon cipekedett fel. A szállás sem volt a legjobb, kicsi, szűk (szűkebb mint amúgy na) és sajna úgy sikerült már csak foglalni, hogy 2 felé kellett szakadni. Legközelebb ügyesebbek leszünk, de ami számít az amúgy is a csapat az meg jó volt. A síterep is kafa volt bár erősen a jobb síelőkre van kitalálva, néhány dolgot nem sikerült teljesen kihasználni, gleccseren a méteres szűzhóban nem vagyunk még teljesen magabiztosak na. Amúgy volt besíelés is Mátraszentistvánon, az is kafa volt.

Flo & Inez

A csapat másik fele.

Voltam extra síelni a kórházas csapattal is március végén, csak hétvége, 2 nap. Gondoltam nem árthat kicsit "networkingelni" és jobban megismerni a kórházban dolgozókat egy másik oldalról is. Részsiker, amúgy is introvertált személyem idegen nyelven nem teljesít jobban, de azért egyértelműen megérte. Első nap az igazi "húsvéti síelés" érzés volt, sok zöld és néha csak egy csík a pálya, de panaszra nem volt ok, voltak igazán jkó helyek még és teljes napsütésben toltuk sál és kesztyű nélkül. Másnapra a fene se gondotla de egész estés és napközbeni hüesés után a friss fél méteres szűzhóban toltuk az ipart mint a filmeken, isteni volt. Ugyanittt jegyezném meg, hogy fene a sok nyugateurópai délnémetbe akik zavarbaejtően profin síelnek, de mindenki. Videót is csináltam, meg kéne vágnmi stb. még dolgozom az ügyön. Ugyanitt tesó is emgcsinálhatná a februárit!

NagyZ

Volt vendégem is március elején Prof. Dr. med. Habil. Hr. Nagy M.D. Phd. jóbarátom meglátogatott. (van matrac aki akar jöhet, még most mielőtt elköltözöm!). Városnéztünk, főztünk, partyztunk minden volt. Még azt is sikerült megoldani, hogy benézzen velem melóba, ha már úgy is tervben van egy esetleges németországi munkavállalás. Azt hazudta, hogy jól érezte magát remélem legalább részben igaz is.

Melóban volt minden féle szokásos, jobb napok, rosszabb napok ahogy az lenni zsokott. Legutóbbi vicces eset az volt mikor a műtét második fele úgy zajlott, hogy scak a beteg volt német a műtőben, és a műtét második alapvetően nemf eltétlen egyszerűbb szakasza szak-, főorvosi felügyelet nélkül történt, Zolika mint Chef operatőr kiszedte a két beragadt csavart a spec. munkaeszközökkel maik megérkeztek és befejezte a műtétet. A főorvos hál istennek laza volt, nagyon birom jó arc de azért állítólag megelpődött kicsit mikor a műtős segéd bejelentette, hogy a szomszédban a kis retek rezidens tovább operált és kiszedte a csavarokat. Qualitätskrankenhaus. Vannak iylenek de tessék csak nyugodtan orvoshoz járni.

Sido

30 Seconds 2 Mars

Votlam halál menő koncerteken is (bárki bármit moind, csak irigyek), ezt bírom Stuttgarban, hogy elég nagy ahhoz, hogy azért nagyobb nevek is jöjjenek. Volt 30 Seconds to Mars, One Republic (arra menjetek eszméletlen a hangulat és a színpadkép is), Sido, Luxuslärm megint. Asszem koncert fan vagyok. Már van tervben Baseballs is méghozzá 77 Bombay Street-tel előtte; jóleszez!

30 Seconds 2 Mars

Hétfőtől megyek továbbképzésre, még sosem voltam ilyemsin nagyon kíváncsi leszek milyen lesz. Nem kell dolgozni szal jól indul. Majd írok arról is emrt jó témának tűnik.


P.s.: A helyesírási hibák, a vesszők hiánya és az elírások elengedhetetlen részei a stílusnak, avagy újraolvasni lusta vagyok jó lesz ez így is.

Oberstdorf

Sikerült a horror szilveszteri munkaáradat után, kikapcsolódásként, elmennem síelni. Nem vettem ki extra napot, csak az ügyeleti blokk utáni 3,5 szabadnapomat használtam ki ilyen célra. Mindenképp ki akartam egyrészt próbálni a cuccaimat, mielőtt a februári közös sízésre kerülne a sor, meg amúgy is ha már van elérhető pálya a közelben miért ne. A felszerelésvásárlás is így éri meg csak. Minden adott volt tehát, bele is vágtam.

Nem mentem messze csak a német-osztrák határig, az ott induló Alpokkal megelégedtem. Vonattal olyan 3 óra volt. Oberstdorf a hely neve, kis, kellemes városka, természetesen a sí és a túrázás mint turisztikai attrakció ami itt dívik, megspékelve helyi sajtkülönlegességekkel és wellnessel. Minden harmadik üzlet sí-, túrafelszerelést árul vagy oktató cég. Airbnb-n szereztem szállást, annyi választék ugyan nem volt és kcisit drága volt, persze csak airbnb-hez képest. A hotel és hasonlók még ezt is felülmúlták volna. Mivel egy emberre mint mondtam drága volt, kaptam a vendéglátómtól ingyen napot ha esetleg legközelebb is jönnék, mert rendes. Tényleg az, még iPhone töltőt is kerített nekem az ismerőseitől (hiszten én oylan profi voltam, hogy otthon hagytam) és még pl. sütit és sört is hozott. Megmutatta a térképen is mi merre van, mi hogy éri meg, hova érdemes menni. Teljesen meg voltam elégedve.

A városka több kisebb síterephez is közel van, aminek kb. a fele már az osztrákoknál van. Nem voltam midnenhol, Nebelhorn a legmagasabb, de kevés pálya van és a nőci azt mondta annyira nem jó, főleg az alacsonyabban fekvő részek. Fellhorn és Kanzelwand nagyon jók, sok pályából lehet válogatni, minden szintnek vanm megfelelő, itt kezdtem és 3-adik nap is ide tértem vissza. Söllereck pici és főleg oktató pályákkal van tele kicsiknek és nagyoknak egyaránt, végül ez kimaradt. Mittelberg sem oylan nagy, itt voltam második nap, cserébe igazán jó kis pirosas pályák vannak, inkább oylan haladóknak való érzésem szerint. Ifen a legmesszebbi, igazán érdekesnek tűnt de sajna nem jutottam el végül ide. Majd legközelebb.

Féltem, hogy enm lesz hó, meg kell hagyni nem is volt sok, de mákom volt mert aznap este amikor mentem, és az első nap, pénteken, esett a hó és ez a hétvégére elég volt. Vasárnap azért már érezni lehetett, hogy jegesek az alacsonyabban fekvő és főleg a közkedvelt pályák. A felszerelés teljesen bevált, egy-két apró darabka letört, elveszett, kiszakadt, elsősorban mikor a seggemen, hátamon, fejemen, közlekedtem lefele a lejtőn, de szerintem ez belefér. A léc hasít, ahogy várható volt, ő az erősebb, én birom kevésbé. Nagyon nem vagyok profi, és nem is volt a pálya mellett olyan igazi szűz hó, de amennyire ki tudtam próbálni tényleg könnyebb vele akár páyla mellett is menni mint a tiszta pályára való lécekkel. Ez örvendetes. Próbáltam fejleszteni magam amennyire lehet, véfül oktatásra nem fizettem be, kcisit rövid volt az idő. Nagyon várom a februári tábort, ott elvileg lesz, jó lenne ha rámragadna valami. Itt most midnenki durván profinak tűnt, valószínűsítem, hogy mivel nem volt főszezon és iagzán megfelelő időjárás sem, elsősorban a benszülöttek jöttek ki, aki meg sípálya mellett él, jó, hogy nagyon tud. Ezzel vigasztalom magam midnenesetre. 

Sok kép nem készült, van pár #foreveralone felvételem amit a kamerával lőttem, ezek láthatók itt körbe, igazából rendkívül kényelmes vele simán körbenézni és csak úgy elkattintani párat. Jobbak lesznek ha rendesen be van állítva a látószög és nem takar a szemüveg persze... Ezzel el is érkeztünk a másik dolgohoz, amit mindenképp ki akartam tesztelni, a "nagy utazás előtt", a kamera. A videózás is simán ment, a távirányító hibátlanul működik és igazán egyszerű kezelni, meg praktikus. Próbáltam valami épeszű videót gyártani a felvételekből, ezt is itt lehet megnézni belinkelve, ha tehetitek HD nézzétek, ha már van. Kicsit hiányolom az iMovie előre gyártott csontvázait a videógyártáshoz, amiekt én találtam programok vagy túl egyszerűek és nem lehet velük rendesen semmit csinálni, vagy bonyolultak. PErsze ingyen akarom őket, lehet ez is a baj. Van már pár tapasztalat, hogy miket lehet eljátszani tehát a kamerával, de még nagyon sokat lehet fejlődni. Például én egyelőre csak a sisakra szerelve egyenesen próbáltam ki, egyéb helyeket is meg lehetne próbálni mondjuk. A sorozatfelvétel és hasonlókat megint csak nem nagyon teszteltem. Ami persze sokat dobott volna még a dolgon, ha többen lettünk volna és lehet a másikakat is felvenni. No majd ezt is februárban bepótoljuk. Utóbbi tanulási szempontból is nagyon kedvező lenne, a videó nem hazudik, ha bénázom, látom.

Winter is coming...

Hús minden mennyiségben

Ezt a posztot már egyszer elkezdtem irni ls most folytatom, szóval esélyesen összefüggéstelen és érthetetlen lesz. Ilyen az élet. Tehát:

Blackeye

Nézegettem elébb visszamenőleg a naptáram, hogy miről kéne írni, de azon felül, hogy lusta voltam nem is igazán történtek dolgok. Elkezdtem ezerrel elverni a pénzem síelős cuccokra, a környezetem kiakasztottam, vagy kérdésekkel, hogy milyet és hogy kéne, vagy azzal, hogy elejtettem mibe kerül. Mindenesetre én fontosnak ítéltem meg, mindíg is akartam saját cuccot és mostmár van is értelme talán, mert nem igazán növöm ki vagy ilyesmi. Ráadásul körbenéztem, hogy a sváb dombok között van e viszonylag könynen elérhető és nagy örömömre van, hétvégézni lehet menni, szóval most főállásban várom a havat. Kellően macera lesz azért így is rljutni a pályáig, (de jó h tehetségesen nincs jogsim meg mondjuk saját autóm se) de azért megoldható és motiváció van. A választás végül egy all mountain léc lett az Atomictól, az idei Blackeye-t vettem meg. A visszajelzések alapján igazán jóféle a kategóriában, lehet kicsit túl is lőttem vele a tudásomhoz képest de majd dolgozom az ügyön. Ugyanitt sikeredett végre kinézni és lefoglalni egy helyet síelésre a baráti csapattal, végül tök jól látszik sikeredni a dolog, midnenki jön aki akart és volt reális esélye is, hogy meg tudja oldani. Mivel a "múltkori" síeléskor annyira király lett a síelős videó, vettem az egész dologhoz kamerát is, ez volt mondjuk az utolsó csepp a pohárban költekezés szempontjából. Innentől zsíroskenyér van!

Szinhaz Bár

Apollo - Stuttgart

Ami még érdekes, hogy voltam Stuttgartban színházban és megnéztem a Tarzan című Disney musicalt. Igazán jó volt, a színpadkép nagyon profi, leesik az álla az embernek, tökéletesre össze van rakva. És azért követni is sikerült ezen a fura nyelven, szóval mondhatni, hogy megérte.

Virágoskert

Csillagok

Lokálpatriotizmus

Itt lettem volna gyerek

Ami még ide fér, hogy ma elnéztem bevásárolni és közben akarva akaratlanul is belebotlottam az adventi/karácsonyi vásárba ami tényleg nagy buli itt. Modnták már az ismerősök, hogy viszaonylag hires erre felé az itteni és érthető miért nagyon készültek az árusok rá. Nagyon igényes válogatott minden üzlet, a városhoz képest igen terjedelmes és minden van ami szem szájnak ingere. A legbulibb, hogy van ilyen középkori rész, ahol beöltözve várják az embereket, fáklyák égnek mindenütt, és midnen féle egyzserű de nagyszerű játékra is be lehet fizetni. Plusz persze a sztenderd forralt bor, maultaschen, kolbász, csoki, magvak, édességek, nyársra tűzött töltött kenyér, lepény, ruhák, faragások, lámpások, sör, bögrék, játékok, kakaó, ékszer, gyertya, füstölő, ringlispir, stb. minden mennyiségben. Az illat és a hangulat felettébb kellemes.