Freitag, 19. April 2013

Megjött...

Hát meg. (vagy forditva?) No de komolyra forditva a szót átvehettem ma a postán a levet amiben megküldték az approbációt. "Nem ment könnyen" hiszen kicsit meg is zavart a postán a nő amikor azzal kezdte a mondókáját, hogy hát azért ehhez az átvételhez alapvetően kéne egy teljes körű megbizás. Épp megpróbáltam felfogni mit akar mikor kerdezte, hogy amúgy apukámé? Aztán leesett, hogy megint 19-nek néztek és nem gondolta a név alapján, hogy én vagyok. Mellékletben látszik milyen, egész csinos. Mondjuk ennyi pénzért. Ma még nem zavar annyira, hogy csatolták hozzá a röpke 300 eurós csekket is amely rendezésére adtak 14 napot, nemsokára fog.  Az adminisztrációs rémálomnak persze nincs vége, hiszen akkor most végleges szerződés lesz, el kell igazodonom midnenféle adózásban, betegbiztositasban, otthon is intezni kell h ott nem kell ezentul fizetni meg hasonlók. De azért lassan "dőlni fog a lé", azért ez jelentős pozitivum. Csatolva az approbációhoz arról is tájékoztattak, hogy természetesen itt is tagnak kell lenni a regionális orvosi kamaránál, azt is lehet majd intézgetni...


Mindezek örömére elvertem kis pénzt és indul ma a foreveralone party ecetes chipssel és helyi borral, amihez nem birtam ki poharat is vettem. Amúgy a bor azért "Glockenspiel" (Harangjáték) mert az itteni borok néha jelentős helyi nevezetességekre, történelmi eseményekre utaló neveket viselnek. Ez éppen a régi városháza tetején lévő harangtoronyra és harangjátékra utal. Egyébként Riseling és Silvaner fajtákból készül, félédes, édes.


Akartam még irni a nyelvtudásról is de nincs kedvem majd legközelebb...

Mittwoch, 17. April 2013

Kései élmények

A kórház este
Ma volt az első "Spätdienst"-em, továbbiakban saját mondjuk kései ügyelet (nem tudom nalunk hogy hivjak) ami azt jelenti hétköznapokon, hogy az ember a délután 4-kor lejáró hivatalos munkaidő után még aznap este 8-ig benn marad. Utána jön az igazi éjszakai ügyelet, ami 12 órás 8-tól 8-ig. Ilyenkor 3 sebész doki van benn alapvetően, rezidensek, amennyiben lehetséges mind a három különböző klinikáról (traumatológia/orthopédia, ér- mellkassebészet, általános sebészet), és mindenképpen van tapasztaltabb kolléga is. Teendőként ugye ott van a sürgősségi/ügyeleti ellátás, a fekvőbeteg osztályokon felmerülő bármilyen probléma megoldása (teszem azt a betegnek fajdalmai vannak, infarktust kap épp, kell egy branült betenni stb.) és az esetleges műtétekben segédkezés. Ugyan van beosztás szerint egy valaki aki ambulancián van ( népi nevén ugye "az ügyelet") de realitásként csapatmunka van, hiszen ha épp nincs más tennivaló mért ne segitene az ember. A főorvosoknak elvileg telefonos ügyelet van, igazán szabályozva nincs orásban itt, hogy hazamehetnek -e vagy nem, iratlan szabály, hogy maximum egy olyan fél óra alatt benn kell lenni, de ez sosem probléma azt mondták mert midnenki a közelben lakik. Főorvosból is három ügyel egyszerre, minden szakirányból egy. Szoktak amúgy benn lenni, hiszen ha műtétek vannak akkor ők csinálják.


Telefon plethora
Nekem ma tök nagy mákom volt és igazán kafára sikerült az egész. Délutáni megbeszélésről ma is lemaradtam, mert még csináltuk az egyik combcsonttörést az egyik fődokival. Utána lementem az ügyeletes telefonért, igy van megoldva, hogy nem is kell tudnia senkinek, hogy ki mikor ügyel hiszen sztenderd telefonszáma van a 3 ügyeletben lévőnek. Vicces mennyiségű telefon volt igy délután nálam: a német saját, a munkahelyi, az ügyeleti és az magyar saját, fényképezni. Az ambulancián nem volt épp roham, és szóltak az egyik osztályról, hogy kéne egy branül valakinek, ezt a feladatot természetesen azonnal megnyertem. Magán biztositásos beteg volt, attól kicsit félek mert ott nagyok az elvárások, de szerencsére sikerült megoldani a kérdést, ráadásul eslőre, szóval az inditó löket megvolt. Aztán hivott is az aznap benn lévő általános sebész fődoki, hogy menjek már segiteni laparoszkópos műtétben. Apropó ez nagyon gáz, hogy senkinek nem fogom fel a nevét a telefonban és általában ebben a korai "sokk"-ban ami a telefon felvételével jár a beosztásáról is lemaradok. Két vakbél műtét volt, hasonlóan a hazai gyakorlathoz megkaptam a kamerát (bár otthon én csak epe műtétet láttam/segédkeztem), és be kell valljam nagyon nagyon tetszett. Ezt úgy csinálnám én is. Már van amúgy pár apróbb műtét amit kezdek felfogni és olyan elérhetőnek tűnik. Nagyon jól látszott midnen és amúgy szerintme a doki is nagyon jól nyomja, flottul ment az egész és egy feles mozdulata nem volt, ha még nekem is feltűnt akkor szerintem tényleg tud. Aztán az ambulancián néztem rá két kis felületesebb sérülésre és irtam meg a lapokat hozzá. És hivtak a két másik saját osztályunkról is, hogy kell egy-egy branól ami csodák csodájára ugyancsak sikeredett, és még a betegek is jó arcok voltak. 8 fele, kicsit véletlen (igazából csak a magyar dokit kerestem aki ma a masik ügyeletes volt, amugy ez is mak, jobban segit hiszen ismer), betévedtem a megbeszélésre ahol átadják a késeiek az ügyeletet az éjszakai csapatnak, nagyon kellemes volt, kis pihenőben történik az ambulancián, igazán családias is hatan, meg laza, hiszen senkinek nincsen még professzor komplexusa. Végül mielőtt elmentem az egyik osztályon beadtam ilyen helyi érzéstelenitőt két néninek (akik éppen pont megint csak rettentó jófejek voltak) akik tértprotézist kaptak és van ilyen idegszál blokádjuk, kb. mint a gerincvelős érzéstelenitésnél, azt is bennhagyják a műtét utánra is fájdalomcsillapitani. Én sem láttam még ilyet amúgy de azt mondta a tapasztalt kollega, hogy be kell adni a kilogo csőbe aztan kalap. Ez történt. Összességében tehát szerintem nagy szenecsém volt, ami király mert legalább pozitiv az első élmény és nagyon élveztem az egészet. Olyan orvos kezdemény voltam ma.

Persze approbációt nem küldtek. Poén mert nem is dolgozom itt jogilag de én vagyok az ügyeletes... A pénzem azért lehet, hogy elkérem a maiért, mégiscsak benn voltam, intézzék el!

Samstag, 13. April 2013

Műanyag zsömlének híg a leve

Műtőfolyosó
Braunol
Sajna nem tudok igazán újat modnani a munkával kapcsolatban, lassan kiderül mi is rezidensként itt a feladatok spektruma amivel találkozik az ember. Küzdök ezek elsajátitásán, egyelőre kicsit betanitott munkás szinten dolgozom, gondolkodni luxus, meg nincs kellő szakami háttér amivel lehetne. A héten osztályon voltam az elején, aztán ismét műtőben, de most kellemesebb volt, mert másféle műtéteket is láttam és csak ketten csináltuk a Braun doktorral szóval láttam is mi történik. Első negativ tapasztalatom ugyanakkor a héten, hogy rajtam poénkodtak és nem értettem. Ez igy kevéssé sportszerű. Megitélni se tudom, hogy laza ártalmatlan viccelődés ami normális mindenhol vagy komoylan gondolták, mert nem is fgyeltem, meg fel se fogtam. Csak a végén kérdezték meg h mit szólok hozzá, hat edesek, mondtam h ma még semmit... Majd legközelebb visszakapják! Illusztrációnak itt a köpenyem tartalma, kiszedtem mert csak ki kéne néha mosni. Lehet válogatni kéne mert ez a mennyiségű kacat már konkrétan nehéz. Van még pár műtős fotóm is amiket egyik délután lőttem, amikor már nem volt akkora a forgalom ebből is itt van pár. Aztán lassan vége a kórház fotózásnak mert mindenről van már. Még a végén ki kell mozdulnom ezentúl...
Eszköztár
Itt jön be a beteg
Mi itt öltözünk




Approbációm még mindig nincs, éljen az ingyenmunka. Hivorásztam őket a héten foylamatosan de felvenni luxus, végül egy e-mailre válaszoltak, hogy még dolgoznak rajta es par nap mulva erkezik. Hat jofejek, nem tudom mi ennyire nehez egy lap kinyomtatásán és aláirásán. A baj csak az, hogy igy nem kapok zsét a honap végén és nem lesz miből hazamenni meg élni. Az is vicces, hogy a jövő heti ügyeletben hogy leszek beosztva ha nem is dolgozom itt. Persze mostmár nem rajtam múlik a dolog, ami annyiból jó, hogy tényleg mondhatom ha kérdezik, hogy nincs befolyásom az eseményekre, annyiból meg fos h tenni nem tudok semmit de én szivom meg. Mindegy egyszer vége lesz ennek a baromságnak is. A repjegy zsét ugyanakkor átutalták végül, szóval megérte a harc.



A hét mélypontja az az iszonyatos fos mű zsemleoid volt amit a Pennyben vettem mert midnen más elfogyott, pedig a múltkor nagyon jól jártam az ott vásárolt pékárúval. Ez valami előre csomagolt dolog volt, nem is tudom, hogy gondoltam, hogy megveszem, de hát enm volt más. Kinyitáskor majdnem beájultam a gáztól ami kijött a csomagolásból, puha pedig kiderült azért volt mert teljesen vizes. Az ize passzolt az illathoz és a minőséghez. Én igazán smucig vagyok de kivágtama  fenébe, és egyúttal másnap felkerestem a tesó által 4sq-en feléfedezett Lidlit. Jóféle, közelebb is van mint a többi bolt és van benne pékség mint otthon Szolnokon az utca végén lévőben. Apropó hasonlóság, 100%-ig ugyan olyan mint az otthoni, jó persze tudom, hogy egy kaptafára épülnek de hogy az egyes áruféleségek is pontosan ugyan ott vannak az durva. Elfogott kicsit a honvágy azért.

Sonntag, 7. April 2013

Hatótávolság

Sürgősségi
Command Centre
Kicsit kevesebb az újdonság, kicsit kevésbé felek a napi törtenesektol. A heten alig lattam mondjuk beteget, altalaban a mutoben voltam raadasul csodas csipo muteteknel ahol masodasszisztalni kell, ez egyenlo azzal, hogy az ember az asztal ellenkezo oldalan all mint ahol a mutet tortenik es tartja a kampot es a beteg labat kelloen kitekert poziciokban. Nem kifejezetten izgi mert nem latok semmit szinte ami tortenik, de ketsegtelen, hogy nem igazan kivitelezheto a mutet kettecsken szoval igy jartam. Penteken jobb volt, ismet a fonokkel csinaltuk a kismuteteket, mostmar vagtem, mi is a feladatom, ugyan minosegileg meg elegge kerdeses a produktumom azert vegül is meg lett minden OP-Protokoll irva. Mar epp keszültem a hetvegere, hohy majd mosok, takaritok, lazulok, amikor pentek este megcsörrent a telefon es kerdezte a magyar kollega, hogy "Na Töki akkor melyik nap jössz be velem ügyelni, hogy gyakoroljad mert mindjart neked kell egyedül." Igazabol tök jo fej, igy latok talan par dolgot mielott jon a melyviz, raadasul igy magatol szolt. Ennek alapjan tegnap reggel 7-tol este fel 8-ig sikerült idebenn tolni az ingyenmunkat, ma mar azert delutan hazajöttem tulzasba vinni sem érdemes a dolgot. Korantsem 100 %-os az idokihasznalasom persze, sokszor cask bambulok es nezem ahogy dolgoznak, de az is segit. Azert aktivan is beszallok ha lehet persze, gyakorolni kell ugyebar a verveteleket/branülöket levenni/betenni, irtam par ambulans lapot, kicsit segitettem mutoben es a legjobb, hogy összevarrtam egy neni szajat belul aki elesett. Vegülis barmi kicsi ramragad annyival is egyszerubb lesz következo heten. Mák, hogy még szombaton fel kellett vennem a telefont a doki helyett és pont a főnök kereste volna, meglepodott hogy en vettem fel, remelhetoleg orul hogy ilyen szorgalmas uj munkaereje van. Pár kepet ma csinaltam amikor épp nyugi volt az ambulancián ilyen.
Vizsgáló
Sebellátó








Kaptam valami levelet valahonnan ami ajanlott, ilyen meno sarga atvevo szelvenyt talaltam a postaladaban, szerintem igazan kulturaltan nez ki, es meg kitöltve is ertelmesen van. Alapertelmezetten szerepel rajra egy rublika amivel meghatalmazast lehet adni valakinek, hogy felvegye, ezt peldaul különösen jo ötletnek tartom.









Nem csak a mutoben edzek nagyon, hanem probalom tartani a fegyenc edzest is, ugy tunik jol bevalt a szemelyre szabott program amit gyartottam magamnak, en mintha latnek valtozast. Kicsit nehez midnen nap ravenni magam, de az eredmenyekre gondolva azert megyeget, a heti 6 edzes viszont ugy nez ki nem fog menni. Azt vettem eszre, hogy tudom csinalni 1-2 hetig de utana valahogy osszegyulik a faradtsag es kell kicsit pihenni. A mindennapok összevisszasagaban szerintem atallok a heti 4-re, az kello flexibilitast ad a napok szervezeseben is, es van idom, hogy ujra osszeszedjem magam. Ezek a fontos dolgok, mert nem is egy-egy edzes megcsinalasa nehez kulonosen, hanem a kitartas, hogy hosszu tavon is sikeruljon. Erdekes, hogy pont nemsokkal a fegyencedzes megtalalasa utan (ami nekem külön kiraly mert pont a szamomra problemas dolgokat veszi ki a "gyuras"-bol) sikerult a Fitocracy-ra is rabukkanni ami regneteget segit nekem. Nemreg elkeszult a tudasbank is hozza erdekes infokkal, ahol olvaszam ezt a cikket arrol, hogy ez a program kulonosen a "geek"-eknek kiraly, es tokre egyet tudok erteni. Imadom amikor latom leirva, hogy mit csinaltam, tudom vezetni valahol, persze lehet ezt egy fuzetben is de nekem kell a design meg a statisztika meg a szintlepegetes meg a minden mas.

Jo is, hogy van mert lefoglal kicsit, azert en alapvetoen lassan ismerkedem es egyetlen haverom sincs meg itt szoval nincs tulzsufolva a programom sorozesekkel, mozikkal, setakkal stb. Sokat chatelek es Skypeolok cserebe az otthon maradt Kedvessel, ami egyik oldalrol nagyon kiraly, mert egyszeruen lehet tartani a kapcsolatot, masik oldalrol viszont lassuk be nagyon messze van az igazi talalkozastol. Fel kell talalni erre a spanyol viaszt es epiteni egy teleportalos gepet mert bar nagyon romantikus a dolog eleg nehez a mindennapok soran. Ennek oromere ha kapok vegre penzt, aminek ideje lenne (papir meg nem jott meg es az szamit), jov honap elejen hazamegyek hetvegezni. Mar most latom/felek, hogy hiperursebesseggel fog eltelni, de cserebe tutibiztos marhajo lesz. Ugy erzem magam mint a Davy Jones meg aztan Mr. Turner a PotC-ban....

Mittwoch, 3. April 2013

Deny, Deny, Deny


"The key to surviving a surgical internship is denial. We deny that we're tired, we deny we are scared, we deny how badly we want to succeed, and most importantly we deny that we are in denial."
Grey's Anatomy; Deny, Deny, Deny (S02E04)

Fáradt még nem vagyok ugyan de a többi kezd ismerős lenni. Persze a mindennapokban elvesznek általában ezek a jól megfogalmazott nagy érzések és filmbe illő tipikus jelenetek de azért mégis meg lehet őket találni imitt amott. Nem is menőzni vagy hisztizni akarok egyszerűen élvezem (újra), hogy megtanit eme kedvenc sorozatom kicsit rózsaszinen látni a dolgokat. Motiváció pedig kell. Jó, hogy találtam tecsőn teljes évadokat!

Dienstag, 2. April 2013

Húsvét

Össze vissza blogposzt következik.

Még múlt hét csütörtökön eltávozott az osztályról a román kolléga Én csak keveset találkoztam ilyen formán vele de igy is azt kell mondanom kár érte, jó fej volt. Érdekes volt viszont látni, milyen rituáléval megy el valaki, pláne elgondolkodtató számomra, aki éppen érkezik. Volt kaja és pezsgő!

Nagypénteken taktikusan teljes harci felszerelésben bevonultam a megbeszélésre, majd miután senki más nem jelent meg kezdtem gyanút fogni és elindultam az osztályra hátha ott lesz valaki. Nem jutottam el mondjuk odáig, mivel a liftben sikerült megtárgyalni a takaritónővel, hogy aznap bizony munkaszüneti nap van. Hoppá.

Hétvégén hirtelen felindulásból átugrott tesó, jó volt mert nem voltam 4 napig egyedül és jót turistáskodtunk. Már dokumentálva van, szóval én ettől itt eltekintenék.

Megjött az új görög kolléga, múlt heti önmagam látom. Máker viszont mert ő már dolgozott korábban szóval van tapasztalata, azt, hogy mi hol van egyszerűbb megtanulni. A számitógépes rendszerre már én tanitgattam, és felirattattam az IT továbbképzésre is, kb. ennyivel tudok többet a két hetem után.

Külföldi ügyintézés kapcsán a TB-ről már posztoltam egy jó irást, jöjjön most egy a lakhelyről. Jó kis cikk, tényleg most változott a dolog és abszolút egyet tudok érteni, hogy egész segitőkész midnenki akit kérdez az ember de igazán végül is senki sem tudja mi a helyzet akkor most. Nekem végül is nincsen bejelentve, hogy eljöttem, itt be van jelentve a német hatóságnak, hogy Esslingenben lakom most és kész. Őket nem érdekli a magyar állandó lakcimem. Akiket meg én hivtam azt mondták ha meg akarom tartani az ittenit megtarthatom és bejelenteni se kell. Káosz ami van amúgy de nem érdekel, majd kiderül lesz e ebből épp bajom.

Végezetül a locsolások és a megszerzett tojások száma: 0. Fura ez a hely...

Donnerstag, 28. März 2013

Approbation

Ma volt a "nagy nap", jártam Stuttgartban leadni az approbációs dokumentumokat.

Utazás németeknél:

Az előző posztban feszegetett "Mennyibe van az élet kinn?" rovathoz csatolnám, hogy a közlekedés például drágább. Mióta nincs diákom feltűnt, hogy nálunk sem olcsó de a Deutsche Bahn még erre is rá tudott tenni egy lapáttal. Stuttgart olyan 10 km-re van tőlem, egy HÉV szerű elővárosi vonattal kellett bemennem a központba, átszállni, majd egy metróval kicsit tovább menni északra. A vonatok Stuttgart és Esslingen fél óránként járnak napközben, és egész éjszaka mennek óránként. Én még csak Baden-Württemberg tartományban utaztam de azt hiszem mindenhol igy van, zónákra vannak osztva a nagy városok, amellett tehát, hogy vannak különböző idősávokra szóló jegyek, ezek ára attól is változik, hogy hány zónát vesz az ember igénybe. Nekem a 3 zónás felnőtt jegyem 3,60 euró volt. Vannak persze pozitivumok is. Ugyancsak lokálisak a tapasztalataim, de mindenhol, minden gyönyörűen és értelmesen ki van irva. Régi, nem érvényes kiirást, összegrafitizett láthatatlan menetrendet, nem létező menetrendet, szétvandálkodott megállót még nem láttam. Mindenhol van a buszmegálló mellett kicsi térkép is, ezt nagyon birtam amig nem tudtam mi merre van itt Esslingenben. Jegyet automatákból lehet venni, németül és angolul áll rendelkezésre, lehet vele pluszban utazást terveztetni, mindezt kinyomtatni, infót kérni a jegyárakról és zónákról is. A képeken a metró szerű vonat van, hazafele amikor már volt kapacitásom fényképezni ilyen ment. Az elővárosi vonat amúgy hasonlit a MÁV-nak a kis piros Desiro vonatjaihoz amik a nyugati országrészbe járnak. Azok szépek itt is, a metró már annyira nem új de nem féltem azért például, hogy bármelyik pillanatban kigyullad. Stuttgartból nem láttam sokat, a fő állomáson csak a peron másik végéig kellett menni és ott volt a csatlakozás, ráadásul föld alatt ezért nem nézhettem nagyon körül. Német ismerőseink szokták szidni a német vasutat, lehet hogy csak mert én a záhony felé menő gyorshoz vagyok szokva, nekem azért tetszik, meg kell fizetni de normális. késni sem nagyon láttam még. Ok Karlsruheban igen ahol az egész város fel van túrva de az talán más.


Approbáció:

Kicsit eltévedtem (célegyenesben az utcán nem a vonatok miatt) és ugye csak fél óránként ment a vonat, laza 20 perces késéssel állitottam be a hivatalba. Szép amúgy kivülről, az utca is jó széles jól mutat szerintem. Kocka de modern. Belülről már szűkösebb, szokásos hivatali helynek tűnt sok kis irodával. Beirtam a portán magam, kaptam kis névtáblát cserébe. Mosolyogtam mert régi cégtől ott szerepeltek az ismerős arcok a listán. Negyedik emeletre mentem, kétszemélyes iroda volt a folyosó végén, jóllakott ovodás alakú 40-es úr fogadott, hogy ő az akivel telefonon tárgyaltam, meg leveleztem. Vicces kb. tegnap tudtam meg, hogy alapvetően ő az amúgy aki "vizsgáztat". Kis bájcsevej után rá is tértünk, hogy akkor odaadom a cuccaim. Elvette ami kellett neki, majd bedobta a kérdést h akkor mirol is irtam a szakdogám. Ezek után kicsit kérdezett egy két álszakmai dolgot, mint például, hogy modnjam el mi is az a trombózis, mitől lehet ilyet kapni, mit adnak rá ilyemi. Tudni kell, hogy ő nem orvos, jobban képben van persze mint sokan de azért mégse egy prof. Aztán mondta, hogy most ő is sokat beszélt meséljek már valamit, kicsit bezsélgettünk utána, hogy mi is leszek pontosan, meddig akarok itt maradni, céljaim, ilyesmi. Aztán akkor ezzel ennyi is volt, a német erkölcsi még nem érkezett meg, de hamarosan muszáj neki, aztán postázzák is a papirost jövő héten vagy utána következő héten. Segitett szerintem, hogy azért nekem volt időm németezni, kinn vagyok másfél hete (meglepően érzik amúgy már ennyinek is a hatása) és ráadásul én ezt egyedül intéztem, tehát látta, hogy enm vagyok elveszett. Nincs amúgy ez mindenhol igy, vannak tartományok ahol gonosz az approbáció, itt épp nem. Nekem tökéletes mert én tényleg itt is fogok dolgozni de például ex cégem mindenkit ide hoz, mert itt átmennek az emberek.

Kedves drága cégem:

Most már, hogy lassan szabadulok tőlük muszáj nyilvánosan is elküldenem őket melegebb éghajlatra, mert valami szánalmas amit műveltek. Az én olvasatomban a közvetitő cég azt jelenti, hogy segit nekem mind állást keresni, mint utána a papirozásnál és a beilleszkedésnél, hiszen nekem nincs tapasztalatom ezekben. A kórháznak igy drágább de nem kell cserébe a keresgetéssel foglalkoznia, valamint normális esetben gyorsabban és flottabbul megy a költözés, hamarabb kap embert, aki ráadásul képben is van. Nem ez történt...
Az elején mintha álom lett volna oylan jónak tűntek, rögtön volt hely, első telefonom után egy héttel már utaztam is. Mondták, hogy tanitanak nyelvet, alairni semmit nem kell, repjegyet fizetik utólag, dokumentumokkal segitenek, van forditojuk megoldjak, nemet erkölcsit intézik/fizetik, szóval minden kafa lesz csak menjek és szóljak minden másik ismerősömnek is, hogy velük menjenek.
Aztán kezdtek jönni a problémák, és persze mostmár utólag látom, hogy én is balfasz vagyok de ennyire azért nem.
Fő hibám, hogy sokáig elhittem, hogy ezek tudják merre hány méter, csak követni kell az utasitásokat. Renegdteg kis dolog volt. Többször igértek valamit, hogy elküldik de 4-szer kellett elmondani mire megtörtént, persze mindig elmondták, hogy "Jaj de hát már elküldtük nem? Ott kell lennie...". Megkérdeztem, hogy mik kellenek irja már le, számitottam persze valami értelems listára, kaptam cserébe 4 linket az ide vonatkozó hivatali oldalakkal, meg a német jelentkezési lapot. Hát ember köszönöm, Google is my friend ezt én is meg tudom keresni, mi lenne ha lenne egy folyamatábra, egy lista magyarul, hogy hol, mit, milyen sorrendben kell elintézni vagy ilyesmi? Ezzel foglalkoznak főállásban, erre még senki nem gondolt? Megkérdeztem, hogy miylen erkölcsi kell, bizonytalan vagyok (meg kell adni, hogy milyen okból kéri az ember ugyebár), rámondta egyikre, hogy az kafa. Persze nem. Ok én vagyok a barom azt kell megkérdezni, akinek beadom de akkor mondta volna, hogy fingja nincs. Persze neki nem fáj, de nekem plusz egy napom elment a különeljárásos ügyintézéssel, és persze majd 5000 forintom. Rohangáltam és ügyintéztem vagy egy hónapig, hogy legyen kamarai tagságom, ami a működési engedélyhez kell, ami pedig végül a jóhirnév igazoláshoz kell. Jópár napom elment ezzel és azért pár ezer forint is kellett, iylen illeték, olyan illeték és rengeteg postázás. A két dokumentum amit igényelnem kellett a cég kérése alapján ez a jóhirnév és egy konformitás igazolás a diplomámról (EU-ból EU-ba merült fel bennem azért...) Ismét én vagyok a barom persze mert a saját olvasás értésemnek nem hiszek, a konformitás enm is szerepel az igénylőlapon, a jóhirnév mellett ott van, hogy ha már dolgoztál. Persze ma kiderült, hogy egyik sem kellett. 50 000 forint volt a két dokumentum. Azt hittem stroke-ot kapok mikor leesett. Csináltam egy nyelvvizsgát is pluszba ugyebár, ok az lehet, hogy jó, hogy van mert tényleg hivatalosan B1 a másik, de ma a régi másolatát adtam be és egyetlen kérdés nem volt róla. Több mint 30 000 forint volt. A repjegy árát azóta sem kaptam vissza, először mert hogy tesóm számlájára nem kéne mert más a név, aztán a saját magyaromat adtam meg de nem jött, aztán mióta kinn vagyok szóljak ha van német számlám, arra egyszerűbb. Nagyon várom mi lesz. Mielőtt kijöttem találkoztam személyesen a hölggyel aki "segit", mondván töltösük ki együtt a német erkölcsi igénylést, hát mint aki először lát ilyet. Én többet tudtam. Végén mondja, irjam már be a cimet, el ne rontsa, ő iylenekben nem jó. No comment. Persze hozzátette, hogy igaz megigérték, hogy fizetik, ő most ezt nagyon macerásan tudná utalni/odaadni, nem sok, oldjam már meg. Itt már csak röhögni lehetett. Ilyenkor már nem hittem nekik, jeleztem, hogy ez igy nem lesz jó ám mert hitelesitett aláirás kell német hatóság által vagy konzulátus vagy speciális németekél is elfogadott itthoni jegyző. Mindez oylan 3-4 nappal utazás előtt (hiszen "ráérünk még azt intézni, frissnek kell lennie). És én magyarázom el neki, hogy mi a szitu... Persze kijöttem és megkérdeztem, megcsináltattam én kinn a hivatalnál magam. Lefordittatták midnen dokumentumom, és dicserték magukat, hogy ez mennyire kirány, egyetlenre volt szukség belőle, többit ma visszakaptam. Le volt irva értelmesen a jelentkezési lapra persze, hogy hitelesitett másolatok kellenek hivatalból. Már nem is vitáztam velük, megcsináltattam itt, kifizettem, leadtam ma. Az orvosi igazolást megint csak én szerveztem le egyedül itt a kórházban. Nagyon drága volt ez a játék az a baj, és a vicc, hogy még ők fognak pénzt kapni a kórháztól. Eddig még kellet taz az egy forditás de lassan érik, hogy nekik is elmondom kendőzetlenül a véleményem. Volt még pár apróság de igy is hosszut irtam, a kommunikaciojuk és az önfényezés az még amitől megőrülök, mert mintha tényleg elhinnék, hogy ők milyen királyak. Visszasirom az előző céget, a többiek ebből max pár lap aláirast láttak, kb. ötletük nincs mi kell, megcsinálják helyettük. És kapnak ajándékba telefont és segitenek számlát nyitni, bejelentkezni stb. Botrány ami itt megy, mondtam is mindenkinek akit ismerek, hogy ezekkel soha...